Az emberi egészségre és a környezetre is kedvező hatással van a biogazdálkodás. A kormány céljai közt szerepel, hogy 2020-ra 350 ezer hektárra, a mostaniak duplájára növekedjen a biogazdálkodással foglalkozó területek nagysága. A megkérdezett somogyi gazdák bővítenének a jövőben, ám magasak a költségeik.
Somogyaszalóban folytat biogazdálkodást Balogh Barna 2009 óta. A családi gazdaság keretében szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, a talajt nitrogénban dúsító szóját és lucernát, de búzát, és édesköményt is termelnek közel 35 hektáron. Ehhez jelentősen hozzátesz a gazdaság 50 darabos juh tenyészete is, így a földekre négy-öt évente kijuttatott szerves trágyát nem kell külön megvásárolni.
– A zöldségfélékkel felhagytunk egy ideje, nem igazán találtunk megfelelő keresletet, hogy azokból biotermékeket tudjunk eladni – jegyezte meg a gazda. Gondolkodnak bővítésben, de egyelőre a hitelek visszafizetése áll az első helyen. – A családban a feleségem sok mindenre allergiás, így az egészségesebb életmód is inspirált a biogazdálkodásra, nem utolsósorban a környezetemet is óvom, hiszen itt folyik a Deseda-patak és itt van nem messze a tó is, a vizekre pedig vigyázni kell – tette hozzá.
Mint Balogh Barna elmondta, a gazdálkodási formának igazán nagy a munkaigénye, nem használnak növényvédő szereket, sem műtrágyát és a költségek is magasak. – Az idén tíz hektár szóját húsz idénymunkással kapáltattam meg, melynek csak a munkadíja egymillió forintba került – hangsúlyozta. – Próbáltam eltérni a szokványos növényektől, így jött az édeskömény termesztésének ötlete, például a biogazdálkodásban termelt kukoricával nem keresnék annyival többet, hogy megérje megkapáltatnom. Az édeskömény gyógynövény, Németországba viszik ki teaként, hasfájós csecsemőknek például puffadás ellen alkalmazzák. Tőlünk aratás után a magot viszik el, majd Baksán dolgozzák fel kész termékké és úgy kerül külföldre. Nem jutottunk el odáig, hogy fel is dolgozzuk a megtermelt növényeket, ám a jövőben ez a fejlesztés az egyik nagy célunk. Benne vagyok egy Agrár Környezetgazdálkodási európai uniós programban, melynek keretében támogatáshoz jutottam. Ennek során kötelező talajvizsgálatot kell elvégeztetni minden ötödik évben, a mintavétel kielemzése után pedig kiderült, hogy javult a földjeim minősége.
Fiadon 200 hektáron gazdálkodik az Ökorex-bio Kft. 1999 óta, egészséges élelmiszerek előállítására és környezettudatosságra törekszik. – Diót, mogyorót, kajszit, meggyet, vegyes gyümölcsöt termesztünk ötven hektáron, de túlnyomórészt szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk – válaszolta kérdésünkre Simon Anikó, a cég termelési vezetője. – A gabonafélék mellett több hektáron gyógynövényt, máriatövist is termesztünk.
Bár a fiadi biogazdálkodásban is a gyümölcs- és a gabonatermesztés a húzó ágazat, az állattenyésztésben is látják a lehetőséget. Mangalica, juh, bio csirke tenyésztésével régóta foglalkoznak, ám négy évvel ezelőtt úgy döntött a vezetés, hogy a Magyarországon még igencsak ritka bio nyúltartásba kezd.
– Az egész gazdaság bio minősítéssel rendelkezik, a Svájcba történő értékesítés miatt még egy szigorúbb minősítésnek is meg kellett felelnünk – jegyezte meg Simon Anikó. Szezonálisan közel ötven embert is foglalkoztat a cég. Gondolkodnak fejlesztésben és bővítésben, nem feltétlenül pályázat útján. – Megfordult a vezetőség fejében a húsmarhatartás ötlete, hogy minél inkább hasznosítsuk a legelőket – tette hozzá.
Feldolgozott termék előállításával nem foglalkoznak, terményként értékesítenek.
Magyarország mezőgazdasági területeinek 2,5 százaléka bioterület – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) sajtóirodája. Az FM közlése szerint 80-85 százalékban alapanyagot állítanak elő a gazdák, a feldolgozott bioélelmiszerek 90 százalékát külföldről hozzák be, így a területnövelés mellett a feldolgozottsági arány növelése is cél. A 2020-ig hazánkba érkező uniós fejlesztési támogatásokból mintegy 3700 milliárd forint jut mezőgazdaság- és vidékfejlesztésre.
Vannak gátjai is a termelési ágazatnak
– A biogazdálkodás rendkívül fontos része az agráriumnak, ha ebben sikerülne előrelépni, azzal a szintetikus készítmények felhasználását mérsékelhetnénk – mondta Tóth István, mezőgazdasági szakmérnök, a megyei talaj- és növényvédelmi igazgatóság egykori vezetője. – Repceszárra, kukoricaszárra, főleg a szalmára nagy szüksége van a talajoknak. A szerves trágya vagy a biomassza a talaj humuszkészletét, szervesanyag-készletét növeli, ezáltal jobb lesz a vízháztartása, s kíméljük az élővizeket a kémiai anyagoktól. Ha a talaj szervesanyagban gazdag, a talajerózió is lényegesen kisebb.
Mint elmondta, a biogazdálkodásnak komoly gátjai is vannak. Példaként említette a szőlőt károsító peronoszpóra, lisztharmat elleni védekezést, ahol is igen csekély, vagy csak alig van igazán megbízható biokészítmény.
– Nagyüzemben, nagy felületen, intenzív termesztés mellett meglehetősen nehéz a klasszikus értelemben vett biogazdálkodást folytatni, melynek során se növényvédőszer, se műtrágya nem használható – állította. – A jelenlegi állatállomány ekkora mennyiségben nem képes biztosítani a szerves trágyát.
0 Megjegyzések