Kinga eredetileg sáskákkal szeretett volna foglalkozni, végül aztán úgy döntött, ha a böglyöket kutatja, abból jóval többet profitálhat a Kaposvári Egyetem is, ahova jár. A somogyvári Török Henrietta Kinga harmadéves természetvédelmi mérnök BSC szakos hallgató egyike annak a tíz pályázónak, akik sikerrel indultak az Új Nemzeti Kiválóság Programon.
– Miért éppen a böglyök?
– Eredetileg sáskákkal szerettem volna foglalkozni, illetve a sáskajárással – felelte Török Henrietta Kinga. – Ám konzulensem, Farkas Sándor meggyőzött, hogy inkább olyan kutatási témát kell választani, aminek az eredményét a gazdaságban, az állattenyésztésben hasznosítani lehet. Így esett a választás a böglyökre, hiszen a lovak, szarvasmarhák, szarvasok közelében sok gondot okoznak. Nemcsak csípik és zavarják őket zúgásukkal, hanem betegségeket is terjesztenek, olyat mint a sertéskolera, a járványos vérszegénység vagy a száj-, és körömfájás. Ezen kívül stresszt is kiváltanak az állatoknál, ami a hús-, vagy tejtermelésre is kihat.
– Túl sokat egyelőre nem tudni a böglyökről, azon túl, hogy csípnek.
– Egyelőre tényleg nagyon kevés adat áll rendelkezésre, ezért első körben elterjedési adatokat kell gyűjtenünk a Dél-Dunántúlról, hogy ezek birtokában kialakíthassunk olyan védekezési módszert, ami hasznos lesz az állattenyésztőknek. Jelenleg a régióban a Balaton déli partjáról, a Duna-Dráva Nemzeti Park területeiről és a Mecsekből, Villányi-hegységből vannak adatok, a többi területről alig-alig. Ezért most nyáron eddig nem vizsgált területeken, Somogyváron, Somogysárdon, Toponáron, Lengyeltótiban és Kaposszerdahelyen raktunk ki csapdákat, amiket minden helyszínen 5 napon át működtettünk és 24 óránként ürítettünk. 14 fajt mutattunk ki, analizáltuk a minták összetételét faj-, és egyedszámok szempontjából, figyeltük, van-e köztük gazdaspecifizmus, vagyis, hogy meghatározott fajú bögöly csak egy adott gazdasági állatfajt támad-e. Egyelőre azt vettük észre, hogy ez nem jellemző, vagyis ahol táplálkozási lehetőséget látnak, oda mennek válogatás nélkül. Ám ahhoz még kevés adat áll rendelkezésre, hogy ezt határozottan kijelenthessük. Egyelőre csupán azt lehet tudni, melyek a tömeges fajok, melyek a gyakoriak és a ritkák.
– Meddig tart a kutatás?
– Július közepén kezdtem, augusztusban derült ki, hogy nyertem, s augusztus végéig kutattam. A böglyök ugyanis nagyjából szeptember végéig mozgolódnak. Az október elején kirakott csapdák már semmit sem fogtak. Tavasszal aztán folytatjuk, s a tervek szerint egész nyáron végezzük a mintavételezést. Az eddig rendelkezésre álló adatokat már kiértékeltem, készült is belőle egy tudományos előadás, amit a Keszthelyen, a Pannon Egyetemen szervezett Georgikon Napokon adtam elő.
– Mi okozta eddig a legnagyobb nehézséget?
– A rovarok meghatározása. Van olyan faj, ami csak abban különbözött egy másiktól, hogy mondjuk a csápján az utolsó íz fekete vagy éppen vöröses fekete.
– Mit hasznosíthat majd a kutatásból az egyetem, illetve a gazdák?
– Például azt, hogy hány csapdát kell beszerezni, ezeket milyen mintázatban és magasságban kell elhelyezni a területen, hogy minél több rovart befogjanak, s minél kevesebb röpködjön az állatok körül, ami megbetegítheti őket.
Nemzeti kiválóságok a Kaposvári Egyetemen
A Kaposvári Egyetemen csaknem ötvenen jelentkeztek az Új Nemzeti Kiválóság Programra (ÚNKP), közülük tíz kaposvári hallgató nyerte el az ösztöndíjat. Az ösztöndíjra kutatási tervükkel pályázhattak alap, mester és osztatlan képzésben résztvevő hallgatók, illetve doktori tanulmányaikat folytatók vagy már PhD címmel rendelkezők. A korhatár 40 év volt.
A program keretében több mint 13 millió forintot osztanak szét az egyetemen, tíz hónapra. Egy nyertes alapszakos hallgató havi 75 ezer forintot kap, de van olyan kutató is, aki több mint két éve szerezte meg a doktori fokozatot, s 350 ezer forintot vihet haza 10 hónapon át. A pályázaton nyert összeget két részletben, az idén decemberben és jövő márciusban utalják. Mint minden ösztöndíj, ez is adómentes.
0 Megjegyzések