Folyamatosan hízik a jég a Balatonon, évek óta nem voltak ilyen alkalmas viszonyok a nádaratáshoz. A Somogy megyei településeken igen eltérő a növény sűrűsége, a siófoki partszakaszon például alig van, Balatonfenyvesnél vagy Balatonberénynél azonban 40-50 méter széles sávban nőtt a növény.
Egyedülálló terv készül a Balatonra

– A nád mennyiségéről, összetételéről és minőségéről tavasszal születik pontos kimutatás, akkor készül el az új nádminősítési térkép, ami nemcsak biológiai, ökológiai szempontból osztályozza a növényt, hanem gazdasági felhasználás céljából is – mondta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. – Az idén nyárra szeretnénk elkészíteni egy nádgazdálkodási tervet is a Balatonra, ami egyedülálló, hiszen egyetlen magyarországi tóra sem készült ilyen. Ez egy 20-25 éves időszakot ölelne föl a nádfelmérésre alapozva. Ebből kiderülne, hol kellene akár kétévente vagy évente is learatni, hogy ténylegesen megújuljon, felfrissüljön a nád –  tette hozzá a vízügyi vezető.

Nincs vállalkozó, aki aratna

– Az idén a töredezett, rosszabb minőségű, avas, öreg, penészes nád vágása zajlik, ami vízminőség-védelmi szempontból fontos. Haszonnád-aratásra, vagyis az első osztályú, építőipari felhasználásra alkalmas növény levágására nem kerül sor, ugyanis nincs vállalkozó, aki ezt elvégezze, a vízügynek nincsenek nádvágó gépei – mondta Csonki István. – A rossz minőségű növény vágását 100-120 hektáron tervezik, a munka felét három vállalkozó végzi, a másik felét magánszemélyek, önkormányzatok, egyesületek, szövetségek, akik a saját területük előtt lévő nádat levághatják. Eddig 72 ilyen személy vagy egyesület jelentkezett, de ez a szám várhatóan eléri a százötvenet – hangsúlyozta az igazgatóság vezetője.

Jó tudni, hogy azok az önkormányzatok, strandüzemeltetők vagy horgászegyesületek, amelyek a saját területük előtt lévő részt szeretnék kitisztítani, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál jelentkezhetnek. A rendkívüli hideg miatt előreláthatólag akár február végéig is arathatják a nádat a Balatonon.

A levágott növény nem maradhat a jégen

A Balatonon 1200 hektárnyi nádas található, de 400 hektár védett, mert madarak fészkelő helye, ezért ott nem lehet vágni. – Egy évben 270 hektárt le kellene aratni, de a part melletti, szabdalt, vékony csíkban elhelyezkedő nádast kevés helyen lehet nagygéppel megközelíteni, ugyanis számos esetben magánterületen keresztül lehetne csak lehajtani a jégre – mondta Csonki István. – Így nagyjából egy 120-130 hektáros rész marad, amit remélem azért az idén is sikerül learatnunk. A levágott nádat mindig ki kell vinni a jégről a szárazföldre. A lényeg, hogy ne korhadjon bele a vízbe, ne növelje a feltöltődést. Ahol engedélyezett, ott a szárazföldön elégetik a növényt, máshol hulladéklerakó helyre kell szállítani.

Forrás