Nemanja Nikolics: anyagilag jobban jártam volna Kínában

A Varsóból Chicagóba költöző Nemanja Nikolics Kaposváron pihen. Amolyan hagyomány, hogy már évek óta itt töltik a szentestét.
– 2006 nyarán érkezett a Kaposváron élő Varga László révén – aki mind a mai napig a család jó barátja – Szerbiából, Zentáról másfél évvel fiatalabb öccsével, Vukannal együtt Somogyba az akkor NB II.-es Barcshoz. A sikerrel megvívott Mosonmagyaróvári TE elleni hazai bajnoki nyitányról még hiányoztak, a második fordulóban a Bp. BKV Előre SC pályáján viszont nemcsak játszottak, hanem mindketten be is találtak.
– A hazai premierünk is jól sikerült – emlékezett vissza az első magyar lépésekre az év utolsó napján a 29. születésnapját ünneplő Nemanja Nikolics. – A fővárosi fellépés után egy héttel a Celldömölköt fogadtuk, s a mi két gólunkkal vertük őket 2–0-ra.

– Abban az évben állították ki először és egyben utoljára.
– A Siófokkal játszottunk. A félpályán faultoltam az ellenfelemet, a spori pedig rögtön felmutatta a piros lapot.

– A következő szezonban aztán elváltak az útjaik.
– A tavaszi szezont Vukannal együtt a szintén NB II.-es Kaposvölgyében töltöttük.

– Ahol aztán annak rendje és módja szerint el is kezdte termelni a gólokat.
– Az őszi 15 bajnokin 11 találatig jutottam.

– Nem csoda hát, hogy az NB I.-es Kaposvári Rákóczi FC megkereste a télen.
– Másfél évvel korábban azért jöttem Magyarországra, mert az élvonalban szerettem volna szerepelni. Megvalósult az (egyik) álmom.

– Nem sokat kellett várni az első NB I.-es góljára.
– A tavaszi második körben a Videotont fogadtuk – ez volt az első fellépésem zöld-fehér színekben –, s az én gólommal itthon tartottuk mindhárom bajnoki pontot. Közel évtizedes már ez a történet, de azt a gólt időnként még most is megnézem. Jó felidézni, hogy honnan indultam, s hová jutottam; ebből tudok új erőt meríteni.

– A folytatásban ugyan adós maradt a gólokkal – ebben a fél szezonban zöld-fehér színekben 12 bajnokin négyet vágott –, a következő idényben viszont alaposan kárpótolta a Rákóczi-szurkolókat. Négyes holtversenyben második volt a góllövőlistán, a rá következő szezonban pedig – miközben télen a Videotonhoz szerződött – 18 találatával a legjobb honi mesterlövésznek bizonyult.
– Persze, hogy boldog voltam, ahogy mondani szokás, madarat lehetett volna velem fogatni. De nem szálltam el, megpróbáltam helyén kezelni a dolgot.

– A jelek szerint sikerrel, hiszen még kétszer lett gólkirály (a 2014/2015-ös szezonban, illetve előtte holtversenyben), s 2012-ben, illetve 2013-ban is még kétszer felkapaszkodott a képzeletbeli dobogó második, illetve harmadik fokára a Videoton csapatával. Tavaly nyáron bajnokcsapattól köszönt el gólkirályként.
– Mert úgy éreztem, hogy váltanom kell. A Legia Warszawa komoly kihívást jelentett.

– Mik voltak a másfél éves lengyel időszak legszebb és legemlékezetesebb mozzanatai?
– Az első gólom mindenképpen. Aztán a májusi lengyel kupadöntő, ahol Varsóban 50 ezer fanatikus szurkoló előtt hatalmas csatában 1–0-ra legyőztük a Lech Poznant. Majd következett a bajnoki cím, amit a rájátszás utolsó fordulójában a Pogon Szczecin elleni győzelemmel biztosítottunk be, s a lefújás után vehettem át a gólkirálynak járó trófeát. Félelmetes volt, vagy harmincezren skandálták a nevem... Na és persze a BL-be jutás. A hat selejtező meccsen ötször találtam be, a ráadást pedig már a csoportkörben a Borussia Dortmund elleni gólom jelentette.

– Ennél szebb búcsút elképzelni sem lehetett volna. Három gólt vágott az utolsó hazain a Górnik Leczna ellen. Amikor lecserélték, még a könnyei is eleredtek...
– Szenzációs szurkolótábora van a Legiának. Nagyon nehéz volt tőlük elbúcsúzni.

– A magyar válogatott – a soraiban Nemanja Nikoliccsal – 44 év után jutott ki újra az Európa-bajnokságra.
– Most nagyon együtt van a válogatott. Ha kijön a lépés, a vb-n is ott lehetünk.

– Mi döntött az Amerikai Egyesült Államok mellett a kínai, angol, török vagy éppenséggel az Egyesült Arab Emírségbeli megkereséssel szemben?
– Eddig a karrierem volt az elsődleges, de most már a családom a legfontosabb. A feleségem, Nóri, és a két gyermekünk, az öt éves Tijana és a két és fél esztendős Marko is költözik majd. Anyagilag jobban jártam volna, ha Kínába megyek, de úgy vélem, Chicago volt a jó választás.

– A szentestét már évek óta a somogyi megyeszékhelyen töltik. Ennyire kötődik Kaposvárhoz?
– Egyrészt a feleségem kaposvári, másrészt pedig a nagyszülők is szeretnék végre látni az unokáikat. 26-án utazunk majd tovább Zentára, s a szilvesztert is ott töltjük. Január közepén repülök Chicagóba, de egyelőre csak egyedül. A többiek az első két-három hónapban még Varsóban maradnak, s csak akkor követnek majd, ha már meg lesz a végleges otthonunk.

Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés:

Powered by Jasper Roberts - Blog