Miért termelnek nyugaton másfélszer annyi kukoricát vagy búzát hektáronként, mint itthon? Ez volt a központi témája a Kukorica és Búza Konferenciának, amit Kaposváron tartottak csütörtökön. Termelési hatékonyságuk növelésével kapcsolatban is választ kaphattak a fiatal és idősebb gazdálkodók.
Németh István, a konferenciasorozatot szervező magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő kérdésünkre elmondta: a talaj adottságainak tekintetében jók a körülmények itthon Nyugat-Európához képest is. – Amiben le vagyunk maradva az a technológia és az input anyagok, például a vetőmagok és a műtrágyák alkalmazása – jegyezte meg. – Ez részben tudatos és eldöntött okokból következik, másrészt pedig financiális kényszer. Sokan vannak, akik megfelelő pénzmennyiség híján spórolnak az input anyagokon a gazdálkodás során. 

– Magyarország kis ország, ugyanakkor annyira nem kicsi, hogy egységes legyen az időjárása – így a szakember. – Ebben az országban is megfigyelhető, hogy a Kis-Alföldnek más az időjárása, mint Békés megyének, és ilyen értelemben bármikor előfordulhat az, hogy Somogy és Tolna közt is lényeges különbségek vannak a terméshozamokat tekintve. De még az azonos hasznosítású földeken (tábla) belül is lehetnek nagy különbségek a termést illetően, attól függően, hogy hogyan alakultak a csapadék és a szélviszonyok. Minden megyében más-más talajok vannak. Bizonyos megyékben elaprózódott a földterületek szerkezete, másutt pedig a nagyobb gazdaságok vannak túlsúlyban. Utóbbiaknál nagyobb eséllyel választanak precíziós vagy intenzív gazdálkodási formát, vagyis nagyon sok input anyagot alkalmaznak, így nagy valószínűséggel jóval több termést takarítanak be egy hektáron.

Németh István szerint fontos, hogy lehetőségeikhez mérten a kisebb gazdálkodók is nyomonkövessék a modern tudást. – Ismert tény, hogy a magyar mezőgazdaságban csak kevesen rendelkeznek szakismeretekkel – mondta. – Felsőfokúval szinte alig, de középfokúval is csak kevesen. A gazdatársadalom többsége leginkább a tapasztalatok, a családi örökség révén gazdálkodik és az elődeinek a tapasztalataira támaszkodik. Ami nem feltétlenül célravezető a huszonegyedik században, hiszen nagyon sok termék- és technológiai újdonság jelenik meg az ágazatban – jegyezte meg. Például számszerűsíteni lehet, hogy melyik trágyázás mekkora többlethozamot ígér, amivel sokan nincsenek tisztában. Így a szakember szerint nem többet kell tenni és többet beruházni, hanem más lehetőségeket is figyelembe venni a gazdálkodás során.

Somogy megyében 70200 hektáron arattak kukoricát az idén 9,35 tonna hektáronkénti termésátlaggal – tudtuk meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatóságától. Őszi búzát 54100 hektáron takarítottak be 6,25 tonna hektáronkénti hozammal. Közölték: a két gabona minősége is jónak mutatkozott. A kukorica betakarítása évek óta nem húzódott el ennyire, mint az idei évben.

Sok múlhat a tápanyagok utánpótlásán

– A terméshozamot tekintve közel 35 százalék múlhat azon, hogy a tápanyagok utánpótlását a szükségleteknek megfelelően végezzük – mondta előadásában Makra Máté, a Borealis L.A.T Hungary Kft. agronómiai szakértője. – Fontos a jó minőségű műtrágya megválasztása, s hogy annak kijuttatását egy jól beállított eszközzel végezzék a földeken. A tápelemek mennyiségi kijuttatása helyett egy harmonikus, a mikroelemekre is kiterjedő tápanyag-utánpótlás megtervezését ajánlja a szakember. – Figyelni kell arra, hogy milyen időpontokban, s milyen megoszlásban juttatjuk ki az egyes hatóanyagokat. Az időjárás nyomonkövetése ugyanennyire fontos ebből a szempontból. A folyamatosan változó piaci és gazdasági körülmények között kerüljük a megszokást, próbáljunk az adott viszonyoknak, s az adott pillanatnak megfelelő döntést hozva nyereséget elérni.

Tolnában országosan is kiugró volt a búza hozama

A somogyi búza terméshozamát megelőzte a tolna megyei termésátlag. – A megyében 49 ezer hektáron arattak búzát 6,58 tonna hektáronkénti termésátlaggal – mondta el lapunknak Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tolna megyei igazgatója. – A viharos júliusi időjárás az őszi kalászosokat nem érintette, a napraforgóra és a kukoricára volt hatása, de a búza vonatkozásában ez nem fordult elő. Profi módon működnek a gazdák a megyében. Már nem csak a nagy gazdaságokra mondható az el, hogy megfelelő technológiát alkalmaznak, hanem a közepes családi gazdaságokra is. Emiatt egyre inkább pozitív irányba fordul a termelés. A megyében 85 ezer hektáron termesztettek kukoricát 9,3 tonna hektáronkénti hozammal.