Összefogtak a Baráti-hegyi romák és közösen felújították az Öreglakhoz tartozó településrész kápolnáját, kívül, belül. Ezt megelőzően istentiszteletet sem tudtak tartani, olyan állapotok uralkodtak az épületben.

Ünnepi szentmise keretében áldotta meg Csendes Sándor somogyvári plébános a Baráti-hegyi felújított kápolna kulcsát, s adta át jelképesen Balogh Zoltán, öreglaki plébánosnak. A kápolna felújítására a Baráti-hegyi romák fogtak össze Kolompár István József egyházközségi világi elnök, egyben a roma települési nemzetiségi önkormányzat elnökének vezetésével. – Kezdetben nem volt könnyű dolgom, sokat házaltam, beszélgettem a romákkal – idézte fel Kolompár István. – A romák vallásossága adta az alapot. Tudatosítani kellett, hogy a hit összefog bennünket, a hit által tudunk előrelépni. Ezért is volt fontos a kápolna felújítása, ami a hit egyfajta megtestesülése, amihez kötni lehet a közösségi hitéletet.


A Szent Donát nevét viselő kápolna valamikor az 1930-as években épült közösségi összefogással az Öreglakhoz tartozó Baráti-hegyen. 1948-tól, úgy az 1960-as évekig általános iskolai oktatás is folyt a kápolnában. Pezsgő hitélet volt ekkor: vasárnapi misékkel, bérmálásokkal, keresztelőkkel, esküvőkkel, gyászszertartásokkal. A lakosság fogyatkozásával egyre kevesebbszer nyílt ki a katolikus kápolna ajtaja, végül maga az épület is olyan állapotba került, hogy már nem lehetett istentiszteleteket tartani. Aki tehette, Öreglakba járt át. 

A hit összefog bennünket...

– Ez a kápolna már az összedőlés határán állt, olyan lyukak, repedések voltak a falakon, hogy a kezem befért – mondta Balogh Zoltán plébános, aki 35 éve szolgál az egyházközségben. - Megígértem a helyi romáknak, ha rendbe teszik és rendben is tartják, akkor rendszeresen eljövök misét tartani és nem kell fizetniük a szertartásokért, legyen az akár keresztelő, temetés, vagy házasságkötés.

A kápolna 1930-ban épült


A baráti-hegyi romák közül mindenki részt vállalt a felújítási munkákban: tetőre másztak, vakolatot vertek, kőműveskedtek, asztaloskodtak, festettek, négykézláb mászva mosták a padlót, dolgoztak esőben-hidegben, szombat-vasárnap két hónapon keresztül. Végül az utolsó kegytárgy is a helyére került, még egy aprócska kályhát is beállítottak, hogy meleg legyen. A végeredmény: senki nem mondaná meg, hogy nem mesteremberek dolgoztak a kápolnán.

Maczucza Miklós, Öreglak polgármestere elmondta: Baráti-hegyen mintegy háromszázötvenen laknak, közülük csaknem háromszázan romák. Véleménye szerint példamutató, ahogyan a Baráti-hegyi romák összefogtak a kápolnáért. Az építési anyagok árát több forrásból sikerült előteremteni: önkormányzati, egyházi vonalon és felajánlásokból. A romák a munkájukat tették hozzá, amit, ha forintosítani kellene, akkor hat-hétszázezer forintot tenne ki.



Gyertyagyújtás Szűz Mária előtt

A kápolna felújításának előzménye volt Szűz Mária emlékpark kialakítása. A munkákat tavaly kezdték el, s az idei romanapon avatták fel. Baráti-hegy központjában, az óvoda mellett volt egy üres terület, amit az önkormányzat támogatásával tettek rendbe a romák. Ennek a helyén alakították ki az emlékparkot, sok virággal, padokkal, amit azóta is rendszeresen gondoznak.